Hódmezővásárhely

ismertető, Hódmezővásárhelyi képek, galéria




Hódmezővásárhely

Hódmezővásárhely megyei jogú város, Csongrád megye második legnagyobb népességű és az ország második legnagyobb területű városa, 1950 és 1961 között megyeszékhely. Lakossága 47300 fő. Hódmezővásárhely a Tiszántúlon, a Maros-Körös közén fekszik. Az Alföld dél-keleti részén, Szegedtől 25 km-re található, a 45-ös és a 47-es számú utak találkozásánál.

Hódmezővásárhely az ország Budapest után második legnagyobb közigazgatási területével rendelkező városa, a dél-alföldi régió jelentős oktatási, gazdasági, kulturális és művészeti centruma. A település az elmúlt években látványos fejlődéseken ment keresztül.

Az ide látogatók felfedezhetik a nagymúltú mezőváros számtalan értékét, a szecessziós épületek gyűrűjébe fogott belvárost, megismerkedhetnek a város gyógyfürdőjével, a modern sportuszodával, valamint a tiszai holtág festői környezetével. Emellett bepillantást nyernek a városba, amelyet az itt élők büszkén neveznek a képzőművészet megyei fellegvárának.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


align=left Műemléki, illetve helyi védettség alatt álló épületeket, villákat, lakóépületeket, népies téglaépületeket szép számmal találhatunk a város központjában és az innen induló utcákban, a régi városrészekben. A város bővelkedik szobrokban, szabadtéri képzőművészeti alkotásokban, igazolva, hogy egy alföldi művészvárosban járunk.

A város főtere a Kossuth tér, teljes egészében parkosított, s így kedvenc pihenőhelye az itt lakóknak. A teret körbevevő századfordulós épületek többsége eklektikus stílusban épült (Posta, Nagytakarék, paloták), melyek meghatározzák a város arculatát. Előttük széles, zöld tér terül el köztéri szobrokkal: Korsós lány, I. Világháborús emlékmű, Kossuth szobor, városharang, Negyvennyolcas emlékmű, Szántó Kovács János emlékmű.

align=right Hódmezővásárhely városmagja árulkodik az alföldi mezőváros történelmi fejlődéséről. Az épített örökségek közül kiemelkednek a Károlyi-család uralma alatt épült első kőépületek a 18. századból. A téglaégetés ebben a korban földesúri jog volt, a téglák után taksát kellett fizetni. Ezért ebben az időben csak néhány egyházi és uradalmi épületet emeltek téglából.

A Református Ótemplomot a Kossuth tér északkeleti oldalán láthatjuk. 1713-ban Gróf Károlyi Sándor, a neki elmaradt adó egy részét a református templom tornyának építésére engedi át. A város első artézi kútja a Zsigmondy Béla által 1880-ban fúrt "Bakay kút", melyet eredeti helyéről az Ótemplomi magtár és kollégium közötti kialakított kis térre helyeztek át.

A Kossuth teret délről keretező Alföldi Galéria (Ógimnázium) klasszicista épülete a szerény vályogfalú iskola helyén 1822-ben épült fel, mint református Nagyoskola. A földszinti termeket a város 2003-ban nyitotta meg, az 50. Vásárhelyi Őszi Tárlat alkalmával. 2006. óta az egész épület a galéria céljait szolgálja. A kiállítótermekben kapnak helyet a képzőművészeti és fotó szimpóziumokat kísérő időszaki kiállítások.

A Kossuth tér déli oldalán található a Városháza eklektikus stílusú épülete (1894). Az 1890-ben kiírt pályázaton Ybl Lajos, Ybl Miklós unokaöccsének terve nyert. A tér nyugati oldalán áll az 1905-ben Pártos Gyula tervei alapján felépült, eredeti szépségében felújított Fekete Sas neobarokk épülete. Nagyterme az Alföld egyik legnagyobb oszlopok nélküli bálterme, bálok és városi kulturális rendezvények színhelye.

align=left A Kossuth tértől északra, a Dr. Rapcsák András utcán találjuk a Petőfi Művelődési Központot, amely mellett a Görögkeleti templom áll. Szemben a Tornyai János Múzeum, melyben sokféle időszaki kiállítást rendeznek.

A város főutcáján az Andrássy úton elindulva baloldalon egy kis park közepén áll a Belvárosi Római Katolikus templom, melynek középső hajója 1852-ben, két oldalhajója 1860-ban épült Ybl Miklós tervei alapján. A főbejárat fölött a város földesurainak, a gróf Károlyiaknak címere látható.

align=right Magyarország első EMLÉKPONT-ja (Andrássy út 34.) állandó kiállítás keretében, a legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetőségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben.

Elkanyarodva az utca jobb oldalán a Németh László Városi Könyvtár, előtte az író szobra, az épületben pedig a Németh László életét, munkásságát bemutató kiállítás található. Az Andrássy út a Kálvin János térbe torkollik, amelynek közepét Nagy András János kútja díszíti.

Az 1882-ben fúrt artézi kút mögött az Alföld egyik legnagyobb barokk református temploma, az Újtemplom áll. A tér északkeleti oldalán a zsidó hitközség által 1893-ban emelt épület látható, amely ma a Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek ad otthont.

align=left Továbbhaladva a jobb oldalon látható az izraelita templom eklektikus épülete. A mór stíluselemeket is felhasználó impozáns térhatású Zsinagóga jellegzetes szecessziós díszítésű épületét a város a Holokauszt. 60. évfordulójára korhűen felújította.

A Szent István téren felállított Szent István lovas szobor, Máté István alkotása, mögötte az 1936-ban épült ókeresztény bazilika stílusú Szent István Római Katolikus templom áll.

Az Árpád utca 21. szám alatti Tájházban, Nagy György János, tehetős vásárhelyi gazda 18. században épült parasztházában megismerkedhetünk a vásárhelyi hímzés és kerámia történetével. A melléképületben Mária Terézia korabeli katonaszoba belső tárul a látogató szeme elé. Az egyedülálló vásárhelyi szőrhímzés mai készítőit a Hímzőműhelyben látogathatjuk meg (Szent István u. 71.).

A Paraszti Eszközök Pincemúzeuma (Petőfi u. 6.), magángyűjteményként ad helyt a paraszti élet bemutatásának.

A Papi-féle szélmalom és molnárház a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatásával részben felújításra került, így a helyreállítás után egyre több programnak ad helyszínt a Vásárhelytől 13 km-re fekvő kiállítóhely.

align=right A város legrégebbi épített öröksége a román és gótikus stílusú Árpád-kori Csomorkányi templomrom, a 13-14. századból. A téglatemplom félköríves apszisa, nyugatra támpilléres falai maradtak ránk.

A vásárhelyi fürdőélet több mint félévszázados hagyományra tekint vissza – a város központjában már 1930-tól üzemel fürdő. A strand mellett épült nemzetközi szintű sportversenyek megrendezésére alkalmas, korszerű Városi Sportuszoda sokszínű szolgáltatással várja a sportolni vágyókat.

JELLEMZŐ PROGRAMOK


Vásárhelyi Promenád

Szent István ünnepe

Vásárhelyi Őszi Tárlat, Kézműves kiállítás és vásár

KÖRNYÉKBELI KIRÁNDULÓHELYEK


A téglagyári kubikgödrök Hódmezővásárhely ÉK-i részén, közvetlenül a belterület határán helyezkednek el, mintegy 20 ha kiterjedésben. A természetes élőhelyet egy tanösvényen járhatjuk be. A terület kerékpár- és közúton is megközelíthető.

A várostól 12 km-re, északkeleti irányban Rárós-Kéktó erdősávokkal határolt szikes legelői, valamint fehér gólyák, nagy kócsagok, barna rétihéják látványa tárul a látogató elé.

align=left 6 km-re a Tisza holtága mellett fekszik Mártély. Mind a Holt-, mind az Élő-Tisza kedvelt fürdőhely, csónakázási és vízibiciklizési lehetőséggel. A két települést összekötő kerékpárút a kerékpárosoknak, a tanyavilágot behálózó dűlőutak a lovasoknak nyújtanak sportolási lehetőséget.

A mártélyi üdülőterületen a Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont a hamisítatlan Tisza-menti táj és a Tiszához kapcsolódó Alföld természeti értékeinek bemutatását, valamint a felnövekvő nemzedék környezettudatos cselekvésre ösztönzését szolgálja.

VÁROSTÖRTÉNET


align=right Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város már az őskorban lakott hely volt. A város határában csaknem hatezer éves lelet-együtteseket tártak fel. A város és környéke korábban a Hód-tó, valamint az ahhoz kapcsolódó vízrendszer által volt övezve. A lakosság a halászatból, kereskedelemből és földművelésből élt.

Korábban Hód és Vásárhely két különálló falu volt, majd a 15. században az említett két falu és Ábrány összeolvadásából jött létre ez a tipikus, alföldre jellemző nagyhatárú mezőváros. A török hódoltság idején a falu és környéke szinte teljesen elnéptelenedett, csak a török kiűzése után indult meg a lassú visszatelepülés.

Az 1700-as években a Károlyiak birtoka volt a város és környéke. A dualizmus idején indult a város dinamikus fejlődésnek, a századfordulón bontakozott ki az az építkezési hullám, amelynek eredményeképpen a 20. század elejére a város arculata gyökeresen megváltozott. Hódmezővásárhely megőrizte mezővárosi jellegét, nagyhatárú települést kiterjedt tanyarendszer övezte.

A második világháború után a városban is megtörténtek azok az építkezések, amelyek során létrejött a város lakótelepe, a kertváros városrész ekkor indult fejlődésnek. A város határában ipartelepet hoztak létre, noha a nehézipari termelés soha nem jellemezte a várost. Ekkor jöttek létre azok a nagyvállalatok, amelyek elsősorban a könnyűiparhoz és a mezőgazdasági gépgyártáshoz, valamint az élelmiszeriparhoz kapcsolódtak.

A rendszerváltozás után, az önkormányzati rendszer létrejöttével Hódmezővásárhely erőteljes fejlődésnek indult, elsősorban az infrastruktúra terén. Az akkor megfogalmazott fejlesztési koncepciót sikerült csaknem teljesen megvalósítani. A '90-es évek közepére Hódmezővásárhely fejlődését hazai és nemzetközi szinten is díjakkal, kitüntetésekkel ismerték el. Európa Díjat kapott a város, csatornázás terén messzemenő eredményeket ért el.

Új szennyvíztisztító telep létesült, kialakulóban van egy, a város nagyobb létesítményeit, intézményeit összekapcsoló informatikai hálózat. Megvalósult a város kórházának rekonstrukciója, a kakasszéki gyógyintézet felújítása ez évben befejeződik. Hódmezővásárhely jövőbeni fejlődése körvonalazódni látszik, a városban fedett uszoda, valamint gyógyszálló építése kezdődik meg ez év őszétől.

align=left Hódmezővásárhely idegenforgalmi szempontból nagy természeti kincse az a termálvízkészlete, amely a városi strandfürdőt táplálja és oly sok vendéget csábít nyaranként a városba.

Nemcsak infrastrukturális fejlődés, hanem kulturális és művészeti fellendülés is kezdetét vette.

Települések Hódmezővásárhely közvetlen közelében

Települések Hódmezővásárhely környékén

Látnivalók