Hódmezővásárhely az ország Budapest után második legnagyobb közigazgatási területével rendelkező városa, a dél-alföldi régió jelentős oktatási, gazdasági, kulturális és művészeti centruma. A település az elmúlt években látványos fejlődéseken ment keresztül.
Az ide látogatók felfedezhetik a nagymúltú mezőváros számtalan értékét, a szecessziós épületek gyűrűjébe fogott belvárost, megismerkedhetnek a város gyógyfürdőjével, a modern sportuszodával, valamint a tiszai holtág festői környezetével. Emellett bepillantást nyernek a városba, amelyet az itt élők büszkén neveznek a képzőművészet megyei fellegvárának.
LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK
align=left Műemléki, illetve helyi védettség alatt álló épületeket, villákat, lakóépületeket, népies téglaépületeket szép számmal találhatunk a város központjában és az innen induló utcákban, a régi városrészekben. A város bővelkedik szobrokban, szabadtéri képzőművészeti alkotásokban, igazolva, hogy egy alföldi művészvárosban járunk.
)
A város főtere a Kossuth tér, teljes egészében parkosított, s így kedvenc pihenőhelye az itt lakóknak. A teret körbevevő századfordulós épületek többsége eklektikus stílusban épült (Posta, Nagytakarék, paloták), melyek meghatározzák a város arculatát. Előttük széles, zöld tér terül el köztéri szobrokkal: Korsós lány, I. Világháborús emlékmű, Kossuth szobor, városharang, Negyvennyolcas emlékmű, Szántó Kovács János emlékmű.
align=right Hódmezővásárhely városmagja árulkodik az alföldi mezőváros történelmi fejlődéséről. Az épített örökségek közül kiemelkednek a Károlyi-család uralma alatt épült első kőépületek a 18. századból. A téglaégetés ebben a korban földesúri jog volt, a téglák után taksát kellett fizetni. Ezért ebben az időben csak néhány egyházi és uradalmi épületet emeltek téglából.
)
A Református Ótemplomot a Kossuth tér északkeleti oldalán láthatjuk. 1713-ban Gróf Károlyi Sándor, a neki elmaradt adó egy részét a református templom tornyának építésére engedi át. A város első artézi kútja a Zsigmondy Béla által 1880-ban fúrt "Bakay kút", melyet eredeti helyéről az Ótemplomi magtár és kollégium közötti kialakított kis térre helyeztek át.
A Kossuth teret délről keretező Alföldi Galéria (Ógimnázium) klasszicista épülete a szerény vályogfalú iskola helyén 1822-ben épült fel, mint református Nagyoskola. A földszinti termeket a város 2003-ban nyitotta meg, az 50. Vásárhelyi Őszi Tárlat alkalmával. 2006. óta az egész épület a galéria céljait szolgálja. A kiállítótermekben kapnak helyet a képzőművészeti és fotó szimpóziumokat kísérő időszaki kiállítások.
A Kossuth tér déli oldalán található a Városháza eklektikus stílusú épülete (1894). Az 1890-ben kiírt pályázaton Ybl Lajos, Ybl Miklós unokaöccsének terve nyert. A tér nyugati oldalán áll az 1905-ben Pártos Gyula tervei alapján felépült, eredeti szépségében felújított Fekete Sas neobarokk épülete. Nagyterme az Alföld egyik legnagyobb oszlopok nélküli bálterme, bálok és városi kulturális rendezvények színhelye.
align=left A Kossuth tértől északra, a Dr. Rapcsák András utcán találjuk a Petőfi Művelődési Központot, amely mellett a Görögkeleti templom áll. Szemben a Tornyai János Múzeum, melyben sokféle időszaki kiállítást rendeznek.
)
A város főutcáján az Andrássy úton elindulva baloldalon egy kis park közepén áll a Belvárosi Római Katolikus templom, melynek középső hajója 1852-ben, két oldalhajója 1860-ban épült Ybl Miklós tervei alapján. A főbejárat fölött a város földesurainak, a gróf Károlyiaknak címere látható.
align=right Magyarország első EMLÉKPONT-ja (Andrássy út 34.) állandó kiállítás keretében, a legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetőségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben.
)
Elkanyarodva az utca jobb oldalán a Németh László Városi Könyvtár, előtte az író szobra, az épületben pedig a Németh László életét, munkásságát bemutató kiállítás található. Az Andrássy út a Kálvin János térbe torkollik, amelynek közepét Nagy András János kútja díszíti.
Az 1882-ben fúrt artézi kút mögött az Alföld egyik legnagyobb barokk református temploma, az Újtemplom áll. A tér északkeleti oldalán a zsidó hitközség által 1893-ban emelt épület látható, amely ma a Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek ad otthont.
align=left Továbbhaladva a jobb oldalon látható az izraelita templom eklektikus épülete. A mór stíluselemeket is felhasználó impozáns térhatású Zsinagóga jellegzetes szecessziós díszítésű épületét a város a Holokauszt. 60. évfordulójára korhűen felújította.
)
A Szent István téren felállított Szent István lovas szobor, Máté István alkotása, mögötte az 1936-ban épült ókeresztény bazilika stílusú Szent István Római Katolikus templom áll.
Az Árpád utca 21. szám alatti Tájházban, Nagy György János, tehetős vásárhelyi gazda 18. században épült parasztházában megismerkedhetünk a vásárhelyi hímzés és kerámia történetével. A melléképületben Mária Terézia korabeli katonaszoba belső tárul a látogató szeme elé. Az egyedülálló vásárhelyi szőrhímzés mai készítőit a Hímzőműhelyben látogathatjuk meg (Szent István u. 71.).
A Paraszti Eszközök Pincemúzeuma (Petőfi u. 6.), magángyűjteményként ad helyt a paraszti élet bemutatásának.
A Papi-féle szélmalom és molnárház a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatásával részben felújításra került, így a helyreállítás után egyre több programnak ad helyszínt a Vásárhelytől 13 km-re fekvő kiállítóhely.
align=right A város legrégebbi épített öröksége a román és gótikus stílusú Árpád-kori Csomorkányi templomrom, a 13-14. századból. A téglatemplom félköríves apszisa, nyugatra támpilléres falai maradtak ránk.
)
A vásárhelyi fürdőélet több mint félévszázados hagyományra tekint vissza – a város központjában már 1930-tól üzemel fürdő. A strand mellett épült nemzetközi szintű sportversenyek megrendezésére alkalmas, korszerű Városi Sportuszoda sokszínű szolgáltatással várja a sportolni vágyókat.
JELLEMZŐ PROGRAMOK
Vásárhelyi Promenád
Szent István ünnepe
Vásárhelyi Őszi Tárlat, Kézműves kiállítás és vásár
KÖRNYÉKBELI KIRÁNDULÓHELYEK
A téglagyári kubikgödrök Hódmezővásárhely ÉK-i részén, közvetlenül a belterület határán helyezkednek el, mintegy 20 ha kiterjedésben. A természetes élőhelyet egy tanösvényen járhatjuk be. A terület kerékpár- és közúton is megközelíthető.
A várostól 12 km-re, északkeleti irányban Rárós-Kéktó erdősávokkal határolt szikes legelői, valamint fehér gólyák, nagy kócsagok, barna rétihéják látványa tárul a látogató elé.
align=left 6 km-re a Tisza holtága mellett fekszik Mártély. Mind a Holt-, mind az Élő-Tisza kedvelt fürdőhely, csónakázási és vízibiciklizési lehetőséggel. A két települést összekötő kerékpárút a kerékpárosoknak, a tanyavilágot behálózó dűlőutak a lovasoknak nyújtanak sportolási lehetőséget.
)
A mártélyi üdülőterületen a Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont a hamisítatlan Tisza-menti táj és a Tiszához kapcsolódó Alföld természeti értékeinek bemutatását, valamint a felnövekvő nemzedék környezettudatos cselekvésre ösztönzését szolgálja.
VÁROSTÖRTÉNET
align=right Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város már az őskorban lakott hely volt. A város határában csaknem hatezer éves lelet-együtteseket tártak fel. A város és környéke korábban a Hód-tó, valamint az ahhoz kapcsolódó vízrendszer által volt övezve. A lakosság a halászatból, kereskedelemből és földművelésből élt.
)
Korábban Hód és Vásárhely két különálló falu volt, majd a 15. században az említett két falu és Ábrány összeolvadásából jött létre ez a tipikus, alföldre jellemző nagyhatárú mezőváros. A török hódoltság idején a falu és környéke szinte teljesen elnéptelenedett, csak a török kiűzése után indult meg a lassú visszatelepülés.
Az 1700-as években a Károlyiak birtoka volt a város és környéke. A dualizmus idején indult a város dinamikus fejlődésnek, a századfordulón bontakozott ki az az építkezési hullám, amelynek eredményeképpen a 20. század elejére a város arculata gyökeresen megváltozott. Hódmezővásárhely megőrizte mezővárosi jellegét, nagyhatárú települést kiterjedt tanyarendszer övezte.
A második világháború után a városban is megtörténtek azok az építkezések, amelyek során létrejött a város lakótelepe, a kertváros városrész ekkor indult fejlődésnek. A város határában ipartelepet hoztak létre, noha a nehézipari termelés soha nem jellemezte a várost. Ekkor jöttek létre azok a nagyvállalatok, amelyek elsősorban a könnyűiparhoz és a mezőgazdasági gépgyártáshoz, valamint az élelmiszeriparhoz kapcsolódtak.
A rendszerváltozás után, az önkormányzati rendszer létrejöttével Hódmezővásárhely erőteljes fejlődésnek indult, elsősorban az infrastruktúra terén. Az akkor megfogalmazott fejlesztési koncepciót sikerült csaknem teljesen megvalósítani. A '90-es évek közepére Hódmezővásárhely fejlődését hazai és nemzetközi szinten is díjakkal, kitüntetésekkel ismerték el. Európa Díjat kapott a város, csatornázás terén messzemenő eredményeket ért el.
Új szennyvíztisztító telep létesült, kialakulóban van egy, a város nagyobb létesítményeit, intézményeit összekapcsoló informatikai hálózat. Megvalósult a város kórházának rekonstrukciója, a kakasszéki gyógyintézet felújítása ez évben befejeződik. Hódmezővásárhely jövőbeni fejlődése körvonalazódni látszik, a városban fedett uszoda, valamint gyógyszálló építése kezdődik meg ez év őszétől.
align=left Hódmezővásárhely idegenforgalmi szempontból nagy természeti kincse az a termálvízkészlete, amely a városi strandfürdőt táplálja és oly sok vendéget csábít nyaranként a városba.
)
Nemcsak infrastrukturális fejlődés, hanem kulturális és művészeti fellendülés is kezdetét vette.
